A Római Császárok és Duna-menti Borút jelenleg a Közép- és Alsó-Duna régió öt országán - Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában, Romániában és Magyarországon - húzódik, amely 20 régészeti lelőhelyet foglal magában. Ez régészeti lelőhelyek és épületek egyedi hálózatát képezi, amelyek épített és szellemi örökséget tartalmaznak ugyanabból a történelmi időszakból, és ugyanabba a római kulturális örökségbe tartoznak, továbbá közös földrajzi jellemzőkkel rendelkeznek. Minden egyes hely és az útvonal egésze egyedi turisztikai célpontnak tekinthető, ideértve turisztikai potenciálját és versenyképességét. Ahhoz azonban, hogy a kulturális út sikeres lehessen, meg kell erősíteni azt, mint közös turisztikai terméket.
A projektünk a PA3-hoz való hozzájárulásra összpontosított, a meglévő kulturális útvonalak támogatásának céljával, mivel ez jelentős hatással lehet arra, hogy kiterjesszük a Kulturális Utat a régió más országaiba: Magyarországra, Ausztriába és Németországba, miközben turisztikai célpontként pozícionáljuk azt közös termékként a piacon. A projekt másik fontos tervezett hatása az útvonal hálózatának konszolidációja, fenntartva azt az alapelvet, hogy az állomások megosztják egymással tapasztalataikat az irányítási modell fejlesztése és a közös irányelvi dokumentumok kidolgozása érdekében. A turisztikai ajánlat tehát javul a római korszak közös és egyedi európai örökségi perspektívába helyezésével, a látogatók növekvő elégedettsége érdekében.
Az útvonal a lehető legjobb geokulturális régiót képviseli Olaszország után, ahol a turisták és a tudományos élet szereplői is tanulmányozhatják és megérthetik a késői Római Birodalmat. Ez jó alkalom lehet arra, hogy befolyásoljuk az útvonal, mint turisztikai célpont piaci helyzetét és javítsuk a turisztikai ajánlatokat, kiemelt figyelemmel erre az egyedülálló európai örökségre.
További megoldandó probléma volt, hogy nem megfelelően kidolgozottak a turisztikai ajánlatok, a célállomások látogatói számára elérhető szolgáltatások, hiányzik a következetes termékminőség a kulturális út mentén, egyenlőtlen a szolgáltatásnyújtás és kulturális tartalom színvonala, így szükséges a meglévők állomások fejlesztése és új, vonzó turisztikai termékek kidolgozása, bemutatva egy még fel nem ismert és ki nem használt régió gazdag és egyedi kulturális örökségét.
A projekt fő célja az útvonal turisztikai fejlesztése általános potenciáljának növelése volt, az útvonal megerősítésén és a hálózati együttműködés megszilárdításán keresztül, miközben az útvonalat új országokba - Magyarország, Ausztria és Németország - is tervezzük kiterjeszteni.
A projekt végrehajtása során az alábbi fő eredményeket értük el, a dokumentáció kidolgozása szintjén:
- konszolidáltuk az útvonal hálózatát és kidolgoztuk annak irányítási modelljét;
- együttműködési modellt hoztunk létre;
- előkészítettük a jelenleg fejletlen állomásokat arra, hogy képesek legyenek önállóan menedzselni turisztikai ajánlataikat régiójukban;
- definiáltuk a következetes termékminőséget az út mentén;
- közös irányelvi dokumentumokat dolgoztunk ki: üzleti és értékesítési terveket, marketing kutatásokat és terveket, továbbá kidolgoztuk az útvonal jövőbeni működési modelljét kísérleti tevékenységek végrehajtásával, illetve az útvonal és az állomás operatív fejlesztési tervét.
A Római Császárok és Duna-menti Borút 20 régészeti lelőhelyből áll, egyedi történelmi jellemzőkkel, amelyek emléket állítanak a római császároknak a római kultúra megtelepítéséről a Birodalom északi határai mentén. Az út a Közép- és Alsó-Duna régió öt országában - Horvátországban, Szerbiában, Bulgáriában, Romániában és Magyarországon – az alábbi állomásokra terjed ki:
Durostorum (Silistra), Novae (Svishtov), Iader (Zadar), Pola (Pula), Narona (Vid), Salona (Solin közelében Split), Diana és a Djerdap / Vaskapu régióra (Kladovo), Viminacium (Kostolac Požarevac közelében), Colonia Ulpia Traiana Sarmizegutusa (Sarmizegutusa), Tropaeum Traiani (a Traianus Győzelem Emlékműve, Adamclisi), Apulum (Alba Iulia), Alburnus Maior (Roşia Montană), Durostorum (Silistra), Novae (Svishtov), Oescus (Gigen), valamint Sopianae (Pécs).
A projekt keretében az útvonal elérte a Duna közép- és felső régióját, nevezetesen Pécset (Sopianae), amely a római őskeresztény temetővel 2000-ben felkerült az UNESCO világörökségi listájára, továbbá a kulturális és történelmi örökségük szempontjából releváns egyéb helyekre, például mint Sisak, Baranje és Vinkovci Horvátországban, illetve az UNESCO világörökségi cím jelöltje az osztrák-német Limes útvonalról (felső-ausztriai DMO és Limes múzeum Aalen). Ezen kívül konzultációt folytattunk az Európai Kulturális Utak Intézetével (EICR), amely értékeli és támogatja a már tanúsított Kulturális Utakat, segít új projektek tanúsításának megszerzésében, képzéseket szervez az útvonalak vezetői számára, és koordinálja az összeurópai hálózatot. Szakértelmük és támogatásuk értékes tényező volt a projekt végrehajtása során.
A projekt a Duna Transznacionális Programból, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával, az Európai Unió és Magyarország társfinanszírozásával valósul meg.
